Ignácz Zoltán - "Igi"

 

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Hol talállak, hogy felköszönthesselek? Merre induljak, merre keresselek? Elmentél és én hiába várlak. Tudom, jönnél szívesen... Hiányzunk. Te is hiányzol, kimondhatatlanul.

Fájdalom... Üresség. Csend. Miért???

Ha tudtam, volna, ha csak sejthettem volna, hogy utoljára beszélünk. húztam volna azt a pillanatot, hogy sose érjen véget! Úgy öleltelek volna, hogy sose tudj kiszabadulni ölelésemből.
Több mint egy év eltelt és én még mindig nem tudom elképzelni "Nélküled". Szeretnék Veled örülni, Neked sírni, úgy mint régen, úgy mint mindig.
Várom a megnyugtató szavakat: "Nyugi, minden rendben lesz, erős vagy, talpra tudsz állni, megoldjuk együtt". De csak csend van. Üresség.
Aztán van, amikor annyi erőm van. mintha Tőled kapnám. És meggyőzöm magam, hogy ennek biztosan így kellett lennie, nem tehettünk ellene semmit. De csak nekünk rossz. Te jó helyen vagy, túl jó voltál erre a világra.
És tényleg, tényleg mennyi jót tettél, mennyi mindent tanítottál.
És én nem tehetek semmit Érted, csak imádkozhatok, és emlékezhetek. És cselekedhetek, a Te tanításaid szerint.
Emlékszel, hogy az élettelen párnapos kiscsirkét behoztad? Nem akartad, hogy meghaljon, sajnáltad. Melengetted, simogattad, csak nevettünk, de a csibe magához tért.
Apa mesélte, hogy egy nyuszinak is sínbe kellett tenni a lábát mikor kicsi voltál.
És az emberek. Egy kéregető mellett nem tudtál úgy elmenni, hogy ne adj neki valamit, legalább valamennyit. Az ittas, idős stoppos bácsit is felvetted és hazavitted. Hogy haragudtam. Nem is ismertük, jó nagyot kerültünk miatta, hazavittük, hogy nehogy valami baja essék.
Ezek a dolgok csak most kaptak értelmet.
Nem tudok mást adni Neked, csak annyit, hogy folytatom, amit Te elkezdtél. Így remélem az én tetteimben tovább élsz..

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT DRÁGA BÁTYUSKÁM!

 

Égi születésnap

Én lent vagyok,
Te már fönt.
Halál és élet.
Állok a sírodnál.
A föld rejt Téged?
Vagy fönn az ég már
új hazát adott?

Akkor hát hol vagy?
Még most sem értem,
a langyos földben,
vagy fönt,
hol a Nap ragyog?
Kisfiam, várlak!
Könnyem sírodra csorog.

Várom, hogy eljössz,
S átölelsz még!
A Nap majd akkor
rám is ragyog!
Nevet a Hold is,
ha együtt lát minket,
s vígan kergetőznek
a fénylő csillagok!

De mi lesz addig?
Hogy lesz Nélküled?
Meddig kell várnom
a végtelen napot?
Nem válaszolsz már,
hiába kérdem .
hol kívánjak neked
boldog születésnapot?
/Gősi Vali/

Köszönet ezért a honlapért barátodnak, barátunknak Varga Zolikának. És mindenkinek, aki ellátogat ide és emlékezik!